Reading time: 4 minutes

Összefoglaló

Kína gyors gazdasági növekedése az elmúlt években a kelet-ázsiai országot a világ egyik legnagyobb energiafogyasztójává tette, amely 2023-ban a világ energiafelhasználásának mintegy 24 százalékát fedte le. A korlátozott hazai kőolaj- és földgázkészletei tudatában Kína fokozta beruházásait a szomszédos régiók kőolaj- és földgázmezőibe, miközben diverzifikálta energiaellátását, jelentős gazdasági befolyást és jelenlétet kiépítve a vele szomszédos a közép-ázsiai országok energiaágazatában, különösen az energiaforrásokban gazdag Kaszpi-tengeri régióban.

Ugyanakkor a Szovjetunió felbomlása azt eredményezte, hogy a Kaszpi-tenger régiójában újonnan létrejött független országok alternatív partnereket kerestek, hogy csökkentsék Oroszországtól való függőségüket és bővítsék az energiaellátási útvonalakat a gazdasági növekedés érdekében, amelyet Kína személyében meg is találta. Kína erős függése a Malaka-szoroson átmenő energiaimporttól pedig hangsúlyozta a közép-ázsiai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok mélyítésének fontosságát a potenciális saját energiabiztonsága és az ebből fakadó gazdasági kockázatok és költségek mérséklése érdekében.

Közép-Ázsiában Kína Kazahsztánnal folytatott jelentős energiaügyi együttműködése stratégiai jelentőségű a saját energiaellátásának diverzifikálása szempontjából. A kínai beruházások Kazahsztán energiaágazatában az 1990-es évek óta folyamatosan növekednek, különösen a kőolaj- és földgázmezők, valamint mára a megújuló energiaforrások terén is. Kazahsztán jelentős szárazföldi és vízalatti szénhidrogéntartalékai miatt ma már játszik kulcsszerepet a regionális olajpiacon.

Mindazonáltal a Kína és Kazahsztán közötti energetikai partnerség elsősorban a kőolaj- és gázkereskedelemben nyilvánul meg. A Kínával történő együttműködéssel Kazahsztán célja, hogy versenyképes olajárakat tartson fenn a regionális piacokon és csökkentse gazdasági függőségét Oroszországtól.

Az elmúlt években Kazahsztán növelte a Kínába irányuló olajexportot, de a kazah kőolajexport iránya 2025-től folyamatos nyugati, Európa felé történő eltolódása hatással lehet a Kínával szemben vállalt hosszú távú kötelezettségekre.

Bár a kínai-kazah energetikai együttműködés javította Kazahsztán diplomáciai kapcsolatait Kínával, aggodalmak merültek fel Kína kazahsztáni energiaforrások feletti növekvő ellenőrzésével kapcsolatban. A kínai befolyás energetikai eszközökre gyakorolt hatása és a Kínával szemben növekvő eladósodottság miatti belső félelmeket politikai feszültségeket váltottak fel Kazahsztánban. E kihívások ellenére a Kína és Kazahsztán közötti energetikai partnerség stratégiai jelentősége valószínűleg erős marad és kölcsönös előnyöket kínál az energiakereskedelemben és az infrastruktúra fejlesztésében.

A Kína és Közép-Ázsia közötti energetikai együttműködéseket vizsgáló elemzéssorozat első része a Kína és Kazahsztán, míg a második a Türkmenisztán – Kína közötti energetikai együttműködéséket elemzi.

Veres Szabolcs

Kutató, Külgazdasági Műhely, MCC