Reading time: 3 minutes

Ébredés az elveszett évtizedek után? Japán gazdaság 2023-ban és 2024-ben

Összefoglaló

A japán gazdaság 1,5 százalékos növekedése jelentősnek tekinthető az előző évek fényében, ugyanakkor kérdéses, hogy az erősebb ipari termelés, a magasabb vállalati profitok és a javuló üzleti környezet valóban olyan erőteljes együttest alkot, amely képes arra, hogy a japán gazdaságot tartós növekedési pályára állítva véget vessen az „elveszett évtizedek” stagnálásának. A kérdés jogos, hiszen a 2008-2009-es válságot és a Covid utáni visszapattanást leszámítva a japán növekedés 0 és 2 százalék között mozgott az ezredforduló után.

A 2024-es növekedést illetően érdemes rámutatni, hogy a külső és többek között a geopolitikai környezet mennyire befolyásolja a japán gazdaság növekedését, hiszen a nyitott, exportorientált gazdasági szerkezet miatt az előbb említett erős vállalati profitok nem lesznek tarthatók a fogyasztásban és a beruházásokban tapasztalt növekedés ellenére sem. Ha a GDP növekedés összetevőit vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy 2023-ban a háztartások és a vállalati beruházások voltak meghatározók. Ugyanebben az évben a kibocsátási rés (output gap) nulla százalék körül volt, és ez az előrejelzések alapján 2024-2025-től kezdve vélhetően pozitívvá fog válni, ami a munkaerőpiac keresleti oldalát erősítve erősödő bérnyomáshoz vezet majd. A japán demográfiai trendek (elöregedő lakosság, csökkenő születési ráta) továbbra is a legsúlyosabb kihívást jelenti a szigetország gazdaságnak, amelyre a japán gazdaságpolitika továbbra sem tud hathatós receptet találni, ugyanakkor a nők foglalkoztatási rátájának tartós emelkedése a pozitív jelek közé tartozik.

2021 vége óta Japánban az infláció lassan emelkedő trendet mutat, de így is 2 százalék környékén mozog, illetve az előrejelzések szerint 2024 egy kevéssel 2 százalék feletti szinten fog tetőzni, hogy onnan ismét visszaessen. Az alacsony inflációs szint és a 2016 óta negatív tartományokban lévő jegybanki kamatszint miatt a Bank of Japan mozgástere a lazításra és a hitelek, valamint a beruházások monetáris politikai eszközökkel történő ösztönzésére továbbra is igen korlátozott. Érdemes hozzátenni, hogy a lassan emelkedő államkötvény hozamok a deflációs nyomás csökkenésének előjele is lehet.

A magyar kormány nincs egyedül az olyan lépesekkel, amelyek az országra háruló megemelkedett energiaköltségeket próbálják kompenzálni. 2020 és 2022 között Japánban csaknem több mint hatszorosára, GDP-arányosan 3,7 százalékra növekedett a dízelre, benzinre, áramra és gázra nyújtott állami támogatások nagysága.

Moldicz Csaba

Műhelyvezető, MCC Külgazdasági Műhely

 

Click on the link below to access the whole paper.