Reading time: 5 minutes

Összefoglaló

Kína gazdasága 2024-ben

A világ második legnagyobb gazdaságaként Kína gazdasági pályája 2024-ben is meghatározó hatással van a globális piacokra. A közelmúltban a kínai gazdaságot ért kihívások, mint pl. az ingatlanpiac visszaesése és azt érintő szabályozási szigorítások, több kérdést is felvetettek a kínai gazdasági modell ellenálló képességével kapcsolatban. Ennek ellenére a kelet-ázsiai ország gazdasági hajtóereje elsősorban a technológiai innovációknak olyan területeken, mint például az elektromos autóipar további fejlődést mutat.

2024-ben Kína gazdasága stabilan fejlődött, átlagosan 5 százalékos GDP-növekedési rátával, ami erős piaci és gazdasági rugalmasságot feltételez, és a kínai fogyasztói árindex (CPI) is mérsékelt emelkedést mutatott, némileg enyhítve a deflációs nyomást.

A fogyasztói kiadások viszonylag gyengélkedése mellett a kínai GDP növekedés fő motorjai továbbra is az export és az állami beruházások voltak. Emellett a kínai kormány a gazdasági fejlődés támogatása érdekében több olyan intézkedést is bevezetett, amely az ingatlanpiac stabilizálását és a pénzügyi piacok támogatását szolgálták.

Ugyanakkor a kínai ingatlanpiac stabilizálódásával kapcsolatban érdemes összehasonlítani a jelenlegi kínai ingatlanárak és a fogyasztói árszintek változásait az amerikai nagy gazdasági világválság és a japán gazdasági buborék előtt és után lezajlott folyamatokkal. Az összehasonlításból megállapítható, hogy mindkét válság előtt – hasonlóan a jelenlegi kínai ingatlanpiaci helyzethez – az ingatlanárak emelkedése jelentősen meghaladta a fogyasztói árak változását. Például az Egyesült Államokban az ingatlanárak 1,8-szorosára nőttek 1890 és 1928 között – közvetlenül a válság előtt – miközben a fogyasztói árindex csak 0,89-szeresére emelkedett. Míg Japánban 1980 és 1991 között az ingatlanárak 1,08-szorosára emelkedtek, miközben a fogyasztói árindex csak 26 százalékkal nőtt, így az ingatlanárak növekedése a fogyasztói árindex 4,11-szeresére nőtt.

A válságok után azonban az ingatlanárak csökkenésének üteme jóval meghaladta a fogyasztói árindexét, így hosszú távon mindkettő nagyjából hasonló növekedési pályát követett. Az Egyesült Államok és Japán tapasztalatai Kína számára azt mutatják, hogy hosszú távon az ingatlanárak és a fogyasztói árindex növekedési üteme általában összhangban van. A történelmi tendenciák vizsgálata Kína számára azt jelezheti, hogy bár az ingatlanárak átmenetileg eltérhetnek a fogyasztói árindex növekedési ütemétől, azonban hosszabb időn keresztül hajlamosak az újbóli kiegyenlítődésre.

Kína gazdasági helyzetét 2025-ben várhatóan a kormányzati politikák, jellege a nemzetközi kapcsolatok alakulása, a technológiai fejlesztések és a fenntarthatósági erőfeszítések kombinációja fogja alakítani. Az ország előrejelzett növekedése bár mérsékeltebb a korábbi évekhez képest, globális szinten továbbra is erősnek számít. A belföldi fogyasztás fellendítését és az innováció ösztönzését célzó kormányzati kezdeményezések valószínűleg a jövőben továbbra is döntő szerepet játszanak majd a gazdasági fejlődés előmozdításában.

Mindamellett 2024-ben a kínai gazdaság továbbra is általános stabilitást mutatott. Az export és a kormány által irányított beruházások jelentős támogatást nyújtottak a gazdasági növekedéshez. Bár Kínában a háztartások fogyasztás továbbra is viszonylag gyenge, a szolgáltatások fogyasztása és az elektromos járművek piaca fokozatosan helyreállt.

A kínai gazdaságának jövőbeli kilátásait tekintve a hazai piaci trendek és a pénzpiaci fejlemények továbbra is kulcsfontosságú területek lesznek. Az ország elkötelezettsége a környezeti fenntarthatóság és a technológiai fejlődés iránt, különösen olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia és a zöld energia, tovább erősítheti Kína amúgy is meghatározó pozícióját, mint globális gazdasági erő.

 

Veres Szabolcs

Kutató, Külgazdasági Műhely, MCC