Reading time: 4 minutes

 

Keletre magyar? Magyarország és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok évtizedének értékelése

 

A külkapcsolatok (gazdasági, politikai, diplomáciai, stb.) alakulása szempontjából minden állam politikájában kiemelt jelentősége van a közép- és hosszú távú terveknek, stratégiáknak, amelyek segítségével képes bővíteni, diverzifikálni saját nemzetközi hálózatát, és ezáltal új kapcsolatok kialakítására is szert tehet, amelyek elősegíthetik az adott ország gazdasági diverzifikációját. Magyarország azon európai országok egyike, aki már régóta ezekre a célokra fókuszál, s amely stratégiát a Keleti Nyitás politika személyében a külgazdasági prioritásaiban meg is fogalmazott.

Magyarország a 2012-ben elfogadott Keleti Nyitás külgazdasági stratégia részeként fokozatosan kezdett el újra egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápolni a Magyarországtól keletre fekvő ázsiai országokkal. A stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió államaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az, hogy Magyarország számra prioritássá vált saját energiaszükségletienek diverzifikálása.

Amikor azonban Magyarországnak a közép-ázsiai országokkal folytatott kapcsolatáról beszélünk nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Türk Államok Szervezetét (korábban: Türk Tanács vagy Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa), melynek Magyarország jelenleg megfigyelő tagja. Mivel a Türk Államok Szervezete egy olyan türk nyelvű országokat tömörítő geopolitikai szervezet, amelynek tagjai között ott találjuk Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Törökországot és Üzbegisztánt – akik a Keleti Nyitás politikának a kiemelt országai – ezért a közép-ázsiai országokkal ápolt bilaterális kapcsolatok mellett a Türk Államok Szervezetével fenntartott magyar viszony kiemelten fontos.

Ugyanakkor Magyarország – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is – egyfajta közvetítő szerepet is betölt az Európai Unió és Közép-Ázsia között. Hazánk gazdasági együttműködésének mértéke 2010 óta növekszik, különösen Törökországgal, Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal, amelyek Magyarország fő gazdasági partnerei a türk országok közül. Közép-Ázsián belül pedig ma már Kazahsztán Budapest legfontosabb gazdasági partnere Üzbegisztán mellett.

Mivel Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért vélhetően a továbbiakban is meghatározó helyet fog elfoglalni a magyar keleti irányú külgazdasági törekvésekben. A régió és Magyarország közötti kiváló diplomáciai és kulturális kapcsolatok, Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai munkakörútja, valamint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök 2023 végi kazahsztáni látogatása megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a Keleti Nyitás politikáját. Az elmúlt hónapokban pedig az is bebizonyosodott, hogy ennek a külgazdasági lépésnek van relevanciája mégpedig az elmúlt időszakban Magyarországra keleti irányból érkező befektetések és tudás (know-how) formájában. Magyarország közép-ázsiai, valamint a türk világban történő jelenléte a magyar gazdaság számára a diverzifikáció egyik eszköze. Emellett a Keleti Nyitás akár pozitív példa is lehet arra, miként lehet sikeresen beilleszteni egy kis ország – mint Magyarország – stratégiai elképzelései valamint a nemzetközi kapcsolatainak rendszerébe azokat az egyedi külgazdasági lépéseket, melyek nagyobb mozgásteret engednek az adott ország számára.

Veres Szabolcs

Kutató, MCC Külgazdasági Műhely