Reading time: 3 minutes

Az üzbég gazdaság az alkotmánymódosítás és a választások után

Összefoglaló

Üzbegisztán, Savkat Mirziyoyev 2016 óta tartó elnöksége alatt, jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ország a korábbi elzárkózott gazdaságpolitikával szemben megnyílt a világgazdaság szereplői felé, és megkezdte a regionális integráció irányába történő munkáját, amely Közép-Ázsián belül Taskent mind a politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatait jelentősen megerősítette.

A 2016 óta megkezdett új, nyitott és progresszív reformprogramok értelmében Üzbegisztán gazdasága körülbelül évi 6 százalék körüli növekedést mutatott kivéve világjárvány első évet, mikor is a gazdasági mutatókban némi visszaesésé volt tapasztalható.

2023-ban Üzbegisztán gazdasági növekedésének nagy részét az ipar 6 százalékos, a szolgáltató szektor 6.8 százalékos, az építőipar 6.4 százalékos, a mezőgazdaság 4.1 százalékos növekedése tette ki. Mindezen pozitív adatok ellenére az országban elállított termékek hozzáadott értéke nem haladta meg a 40 százalékot, ami az üzbég gazdaság importfüggőségének és a gazdaság magas energiafogyasztásnak tulajdonítható. 

Ugyanakkor az üzbég Gazdasági és Pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési előrejelzése a gazdasági növekedés további bővülését jelezte előre. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetet az üzbég gazdaság növekedési üteme 2023-2024-ben várhatóan 5.6 és 5.8 százalék között lesz. A 2025-2026-os időszakban az ország gazdasági növekedése pedig várhatóan 6.2-6.4 százalékkal növekedhet. Ugyanakkor a IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank is stabil, 5.5 és 5.8 százalék közötti növekedést prognosztizál Üzbegisztán számára, ami összhangban van a nemzeti előrejelzésekkel.

Azonban a közép-ázsiai régióra irányuló gazdasági előrejelzések azt is kiemelik, hogy a közép-ázsiai országok jelentős bizonytalanságnak vannak kitéve, mivel egy elhúzódó vagy eszkalálódó háború Ukrajnában, vagy akár a Közel-Keleten a globális kereskedelem és a befektetések széttöredezettségét is okozhatja, mely rizikófaktor a régiós pénzügyi stresszkockázatot is jelentősen megnöveli.

Üzbegisztán gazdasági és politikai helyzetével kapcsolatos jövőképek nagyon összetettek. Regionális szinten Taskent igyekszik vezető szerepet vállalni a régióban, melynek köszönhetően Kazahsztánnal egyfajta versenyszerű együttműködések közepette rivalizálnak egymással. Üzbegisztán számára földrajzi determináltsága, hogy minden térségbeli országgal, valamint Afganisztánnal is szomszédos egyszerre előny és hátrány is. Az Üzbegisztánnal kapcsolatos gazdasági adatok azt mutatják, hogy az ország a világban zajló geopolitikai folyamatok mellett – hasonlóan Magyarországhoz – is stabil politikai és gazdasági helyzetben van, ami a jövőre való tekintettel egy nagyon pozitív előjel.

Veres Szabolcs