Reading time: 3 minutes

Energetika a sztyeppén

Összefoglaló

A jelenlegi globális energiaátállás egy rendkívül összetett folyamat, amely drámai változásokat hoz az energiafelhasználásban, a modern technológiai eszközök összetettségében és az innovációk területén egyaránt. Ugyanakkor a ma tapasztalható energiaátmenet egészében rejlő bizonytalanságokat, valamint a geopolitikai turbulenciákból adódó további súlyos ellentétek – orosz-ukrán háború, közel-keleti helyzet politikai következményei – csak tetézik a globális energetika alapvetően bizonytalan helyzetét és irányvonalát.

Kazahsztán energiaszektora régóta a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és az országnak most szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy fokozatosan és gyors ütemben növekvő társadalmi és gazdasági igényeivel párhuzamban modernizálja energiainfrastruktúráját. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Kazahsztán hazai, az energetika területét érintő támogatása a közép-ázsiai ország 2021-es GDP-jének hozzávetőleg 6 százalékát tette ki

Ugyanakkor a technológia fejlődése, az országok közötti piaci együttműködések különböző formái és az új energiatermelési módszerekre (megújuló energia tömeges elterjedése, stb) történő átállás és a bizonytalan geopolitikai és világgazdasági helyzet miatt Kazahsztán energiapolitikai szempontjai jelentősen átalakultak. Az erőforrások elérhetősége, és a hozzájuk történő hozzáférhetőség, valamint a globális és regionális az ellátási láncok ellenőrzése mellett fontos megjegyezni, hogy a kazah energiapolitikának olyan összetevői is vannak, mint az energetikai infrastruktúra állapotának modernizálása és üzemeltetése, az energetikában rejlő tudományos potenciál és nem utolsó sorban az emberi erőforrás szükségessége.

A függetlenség évei során Közép-Ázsia országai, köztük Kazahsztán is alternatív útvonalakat alakítottak ki a szénhidrogéntermékeik exportjára. Új csővezetékek épültek, amelyek lehetővé tették Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán számára az akadálytalan hozzáférést a külföldi piacokhoz. Ugyanakkor erőfeszítéseik nem csökkentették a külső szereplőktől történő függést. Emellett a régió országai nemcsak partnerként, hanem versenytársakként is vetélkednek egymással a globális energia piacon.

Kazahsztán gazdaságának egyik fontos eleme az energetikai infrastruktúra, ezért külpolitikájának jelentős részét képezi a hazai szénhidrogének exportjának stabil és biztonságos útvonalának a megoldása. A kőolajexportnak köszönhetően Kazahsztán megteremtette az alapokat ahhoz, hogy gazdasági fejlődését az extenzív formából az intenzívre helyezze át.

Kazahsztán energiapolitikájának biztosítása érdekében folyamatosan elkezdte kiépíteni azt az infrastruktúrát, amelyen a Kaszpi-tengeren keresztül (Azerbajdzsán érintésével) el tudja juttatni energiaforrásit a nemzetközi piacokra. E célból a közép-ázsiai ország modernizálta Kuryk kikötőjét, amelyen keresztül a kőolajat hatékonyan képes exportálni Azerbajdzsánon keresztül Európa irányába.

 

Veres Szabolcs