Reading time: 4 minutes

Összefoglaló

Törökország Ázsia és Európa között meghatározó tranzit és logisztikai szerepet tölt be. Ugyanakkor ma Törökország nehéz időket él át politikai és gazdasági szempontból. A növekvő külső nyomás és a politikai destabilizációs kísérletek miatt a kormány kénytelen gyors és határozott intézkedéseket hozni a gazdasági és társadalmi stabilitás megőrzése érdekében. A törökországi tavaszi belpolitikai események, valamint az elmúlt hetek közel-keleti eseményei megmutatták, hogy a török kormányzat nemcsak tisztában vannak a gazdasági és geopolitikai kihívások által jelentett fenyegetések mértékével, hanem készek is gyorsan reagálni rájuk.

A Török Központi Bank több válságellenes lépést is tett, melynek keretében 46 százalékra emelte a kamatlábat, hogy megakadályozza a líra spekulatív támadásait. Ezzel párhuzamosan mintegy 50 milliárd líra értékű rövid lejáratú kötvényt is kibocsátott, ami lehetővé tette a piacok likviditásának ellenőrzését.

Ugyanakkor az az utóbbi időben olyan kihívások is megjelentek a török gazdaságban, mint a magas infláció és a politikai zavargások. A közelmúltbeli belpolitikai események, mint az ellenzéki személyiségek letartóztatása után kitört tüntetések Törökországban rávilágítottak az ország instabil helyzetére. Bár a török gazdaságban korábban tapasztalható magas infláció 2025 májusára 35,4 százalékra mérséklődött, ami valóban a legalacsonyabb érték az elmúlt egy évben az előrejelzések szerint azonban az optimizmusra ezek az adatok még nem feltétlenül adnak okot. Törökországban ugyanis az infláció csökkenése elsősorban a 2023 közepe óta folytatott szigorú monetáris politikának köszönhető, amelynek keretében a Török Központi Bank 50 százalékra emelte az alapkamatot és részben korlátozta az állami kiadásokat, ami viszont a kereslet és a beruházások, az üzleti aktivitások csökkenéséhez vezetett.

Ugyanakkor jelenleg a török kormány intézkedései, köztük a kamatemelések és a kincstári értékpapírok aukciója, a külső nyomásokra és a belső kihívásokra reagálva a piaci stabilitás helyreállítását célozzák. A külföldi, elsősorban nyugati befektetők bizalmi válsága és a tartós valutaleértékelődés ellenére Törökország gazdasága rugalmasságot mutat, ami mellett biztató jelek is láthatók a legfontosabb gazdasági mutatókban, például az exportban, az ipari termelésben és az idegenforgalomban.

A 2000-es évek elején tapasztalt gazdasági fellendüléshez való visszatérés továbbra is a török kormány központi célja, ami a jelenlegi kihívások kezelése és a hosszú távú rugalmasság elérése érdekében egyfajta politikai újragondolását is szükségessé tesz. Törökország gazdasági fellendülésének kilátásai elsősorban a politikai, valamint a gazdasági szabályozási keretektől, a gazdasági egyensúlyhiányok kezelésétől és a befektetői bizalom megerősítése iránti elkötelezettségtől függ. Mindezek mellett a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése és a kritikus ágazatokra irányuló kiadások optimalizálása szintén elengedhetetlen lépések ahhoz, hogy Törökország kiaknázhassa gazdasági potenciálját.

Veres Szabolcs

Kutató, Külgazdasági Műhely, MCC