Reading time: 4 minutes

Összefoglaló

Az energiaterületen folytatott együttműködés Türkmenisztán és Kína között az évek során jelentősen elmélyült, annyira, hogy Türkmenisztán Kína egyik legfontosabb gázszállítójává vált. Az így kialakított partnerség pedig nemcsak Kína energiaellátásának biztonságát növelte, hanem Türkmenisztánt is a globális energiapiac egyik meghatározó szereplőjévé tette, aki a becslések szerint a világ földgázgázkészleteinek tekintetében a negyedik helyen áll.

Mindazonáltal pedig, hogy a Türkmenisztán és Kína közötti együttműködéseket elsősorban a jelentős földgázszállítások és az energiahordozókkal és különböző ásványkincsekkel történő kereskedelmi megállapodások jellemezték, Kína fokozatosan Türkmenisztán fő gazdasági és kereskedelmi partnerévé is vált. A 2006-ban aláírt Általános Gázügyi Együttműködési Megállapodás pedig megnyitotta az utat a China National Petroleum Corporation (CNPC) előtt Türkmenisztán gázkészleteinek feltárására és kitermelésére, ami a Közép-Ázsia–Kína gázvezeték megépítését eredményezte, amely primer módon, több ágon keresztül köti össze a két országot. Ez a partnerség pedig lehetővé tette Türkmenisztán számára, hogy diverzifikálja energiaexport-piacát csökkentve az Oroszországtól való függőségét.

Ugyanakkor az erős kereskedelmi kapcsolatok ellenére Türkmenisztán Kínába irányuló gázexportjának jelentős része inkább az adósságkötelezettségek teljesítésének a feltétele, ami aláhúzza a két ország közötti energetikai kapcsolatok összetettségét. Ugyanis a Közép-Ázsia–Kína gázvezeték építése és az azt követő bővítések döntő szerepet játszottak a Kína és Türkmenisztán közötti energetikai együttműködés erősítésében, és a tervezett D-vonal befejezése után Kína tovább kívánja növelni a türkmén vezetékes fölgáz importjának kapacitását.

Az elmúlt években a Türkmenisztán és Kína között aláírt 30 éves termelésmegosztási megállapodás ugyanakkor tovább szilárdította a közép-ázsiai ország és Kína energiapartnerségét, valamint az olyan projektekbe történő beruházások, mint a Samantepe földgázmező, hozzájárultak a türkmén földgáztermelés bővüléséhez.

A jövőre nézve a szélesedő orosz-kínai energetikai kapcsolatok ellenére továbbra is az várható, hogy Kína továbbra is Türkmenisztán elsődleges gázvásárlója marad, és Peking számára a türkmén energetikai kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a kínai gazdaság energiaszükségleteinek fedezésében. A globális energetikai átmenet és a geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságok (orosz-ukrán háború, közel-keleti helyzet, Tajvan kérdése) azonban kihívásokat jelenthetnek a két ország közötti partnerség stabilitása szempontjából.

Mindazonáltal a Kína és Türkmenisztán közötti energetikai együttműködés aláhúzza Kína tartós jelenlétét a Kaszpi-tengeri régióban. Mivel Kína továbbra is prioritásként kezeli az energetikai kapcsolatokat a közép-ázsiai államokkal olyan kezdeményezések keretében, mint az Övezet és Út kezdeményezés a Kína és Türkmenisztán közötti együttműködés várhatóan továbbra is a regionális energetikapolitika dinamikájának sarokköve marad.

Veres Szabolcs

Kutató, Külgazdasági Műhely, MCC