Reading time: 3 minutes

Összefoglaló

Kazahsztán, Közép-Ázsia területileg legnagyobb országa, jelentős gazdasági növekedéssel, amelyet a földgáz- és kőolajbevételek hajtanak és amely iparágak az ország GDP-jének és exportjának jelentős részét teszik ki. A kazah gazdaság 2025-ben 6,5 százalékos robosztus növekedést mutatott, amelyhez mind a kőolaj-, mind a nem kőolajszektor pozitívan hozzájárult. Bár az ukrajnai konfliktus hatása minimális volt az elmúlt évben az ország gazdaságára potenciális veszélyt jelentenek a regionális és globális kereskedelmi útvonalak zavarai, a kereskedelmi partnerek lassú növekedése, valamint a geopolitikai bizonytalanságok.

A jövőre nézve Kazahsztán GDP-növekedése az infláció és a pénzügyi korlátok miatt várhatóan kissé lassulni fog. A hangsúly a gyors terjeszkedésről a hatékonyságra és a beruházások minőségére helyeződik át, középpontban az infrastruktúra, a digitalizáció és az ipari folyamatok állnak. A növekedést várhatóan olyan ágazatok fogják ösztönözni, mint a gyártás (autógyártás), az építőipar, a közlekedés és a kereskedelem, míg a kohászat, a gépgyártás és a vegyipar pozitív tendenciákat mutatnak.

Geopolitikai szempontból Kazahsztán stratégiai szerepet játszik Közép-Ázsiában, kapcsolatokat ápolva olyan nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok, amelyek mindegyike egyedi gazdasági előnyökkel járul hozzá. Strukturális függetlenségének megőrzésével és több nagyhatalommal való együttműködésének kihasználásával Kazahsztán a gazdasági diverzifikáció és a fenntartható növekedés előmozdítására törekszik, és a régió dinamikus környezetének kulcsfontosságú szereplőjeként pozícionálja magát.

Kazahsztán a 2026–2028-as költségvetését 60 dolláros hordónkénti olajár és 540 tenge/1 dollár árfolyam alapfeltevése mellett alakította ki. Ugyanakkor a kazah költségvetés biztonsági puffere egy olyan költségvetési szabály szerint épült fel, amely értelmében garantált transzfer van előirányozva a kazah Nemzeti Alapból – körülbelül 2,77 ezer milliárd kazakh nemzeti fizetőeszközből, tengéből (5,2 milliárd dollár) évente – abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára 41 dollár/hordó szintre zuhanna vissza.

Összességében az ország évente körülbelül 90-100 millió tonna olaj kitermelését tervezi 2026 és 2028 között. Ugyanakkor a kazah kormány úgy véli, hogy mindenképp csökkentenie kell a jövőben az ország költségvetését a kőolaj- és földgázbevételektől való függőségtől. Ugyanakkor Kazahsztán esetében azt is érdemes látnunk, hogy a kazah költségvetést tekintve ez a magas szénhidrogénekre épülő struktúra valószínűleg a jövőben is meg fog maradni. A kulcsfontosságú kérdés azonban Közép-Ázsia területileg legnagyobb országa számára az, hogy a 2026-ot követően a szénhidrogén bevételei forrásait mennyire hatékonyan lesz képes felhasználni.

Veres Szabolcs
Kutató, Külgazdasági Műhely, MCC