Reading time: 4 minutes

Összefoglaló

1991 szeptemberi függetlenné válása óta Üzbegisztán túlnyomórészt a szovjet típusú irányított gazdaságot követi, amely hasonlít a tervgazdasághoz. A 2016-tól azonban az üzbég kormány törekedett az ország gazdasági tevékenységeinek diverzifikálására. Ezek a törekvések pedig alapvetően járultak hozzá ahhoz, hogy Üzbegisztán ma a világ ötödik legnagyobb pamutexportőre és hetedik legnagyobb pamuttermelője legyen. Emellett Közép-Ázsia legnépesebb országának gazdasága jelentős bevételekhez jut a földgáz- és aranyexportból is.

Üzbegisztán, Savkat Mirziyoyev 2016 óta tartó elnöksége alatt, jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ország a korábbi elzárkózott gazdaságpolitikával szemben megnyílt a világgazdaság szereplői felé, és megkezdte a regionális integráció irányába történő munkáját, amely Közép-Ázsián belül Taskent mind a politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatait jelentősen megerősítette.

Üzbegisztán gazdasági teljesítményét a 2022–2026-ra vonatkozó kiválasztott mutatók tükrözik. A reál-GDP-növekedés stabil volt, a nominális GDP bővült, az egy főre jutó jövedelem emelkedett, és a népesség is növekedett. Az inflációs rátákat sikerült kordában tartani, és az ország külkereskedelmi mérlegét, valamint az államháztartást szigorúan figyelemmel kísérik.

A kereskedelem a gazdaság erős hajtóereje volt az elmúlt években és a várakozások szerint 2026-ban is az marad. A külkereskedelmi forgalom 2025-ben elérte a rekord 81,2 milliárd dollárt és az export is jelentős növekedést mutatott. A kereskedelem területén Üzbegisztán legfontosabb partnerei továbbra is Kína, Oroszország, Kazahsztán, Törökország és Dél-Korea. Mindazonáltal 2025-ben az üzbég gazdaság másik hajtóerejévé külföldről érkező pénzátutalások váltak, melyek jelentősen hozzájárultak az üzbég háztartások jövedelmének növekedéséhez. A pénzátutalások jelentős növekedése olyan tényezőknek tulajdonítható, mint a devizapiaci dinamika és az Oroszországba irányuló munkaerőmigráció.

Az Üzbegisztánban 2016 óta tartó gazdasági reformok emellett olyan területekre helyezték a hangsúlyt, mint a vállalkozói szellem erősítése. 2026 pedig a megkezdett gazdasági reformok folytatásának az éve lesz kiemelve olyan gazdasági és fejlesztési célokat, mint az oktatás fejlesztés, az ásványkincstermelés és az a megújuló energiaforrások fejlesztése.

Üzbegisztán gazdasági és politikai helyzetével kapcsolatos jövőképek nagyon összetettek. Regionális szinten Taskent igyekszik vezető szerepet vállalni a régióban, melynek köszönhetően Kazahsztánnal egyfajta versenyszerű együttműködések közepette rivalizálnak egymással. Üzbegisztán számára földrajzi determináltsága, hogy minden térségbeli országgal, valamint Afganisztánnal is szomszédos egyszerre előny és hátrány is. Az Üzbegisztánnal kapcsolatos gazdasági adatok azt mutatják, hogy az ország a világban zajló geopolitikai folyamatok mellett – hasonlóan Magyarországhoz – is stabil politikai és gazdasági helyzetben van, ami a jövőre való tekintettel egy nagyon pozitív előjel.

Veres Szabolcs

Kutató, Külgazdasági Műhely