Reading time: 4 minutes

Növekedés Kína ölelésében? Kirgizisztán gazdasági kilátásai

Összefoglaló

Kirgizisztán a közép-ázsiai régió egyik alacsony jövedelmű országa. Az ország gazdasága nagymértékben függ az aranyexporttól, amely az ország GDP-jének egytizedét és az export közel felét teszi ki, valamint a külföldön, elsősorban Oroszországban dolgozó kirgiz vendégmunkások hazautalásaitól. Ugyanakkor a Covid-19 világjárvány halmozott hatásai (infláció, gazdasági visszaesés) és a 2020-ra a közép-ázsiai országot jellemző politikai feszültségek Kirgizisztánt egy 1994 óta nem tapasztalt recesszióba sodorták.

Mivel Kirgizisztán szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával, ez jelentősen segíti Biskeket az országban történő infrastrukturális projektek finanszírozásában. Mindazon által Kirgizisztán az ország exportbázisának bővítése céljából már régóta nagy erőkkel próbál külföldi befektetéseket az országba vonzani az országba – elsősorban villamosenergetikai céllal, a vízerőművek építése keretében – , azonban az országban tapasztalható meglehetősen bonyolult üzleti környezet eddig nagyban hátráltatták az ország befektetési és üzleti vonzerejét.

A 2020-as parlamenti választásokat követő tiltakozások után 2021 januárjában Szadir Zsaparovot hatalmas többséggel választották meg az ország elnökévé. Ugyanezen év áprilisában pedig a közép-ázsiai országban népszavazás kiírásával a parlamenti rendszert elnöki rendszerré alakították át, amelynek a politikai hatalom stabilizálása mellett célja volt egy a külföldi befektetők (kínai befektetők mellet) számára sokkal kedvezőbb környezet kialakítása.

Ugyanakkor a kirgiz gazdaság számára pozitív eredményként értékelhető, hogy a Covid-19 világjárvány kitörését követően Kirgizisztán GDP-arányos adóssága 2021 óta csökkenő tendenciát követett, azonban így is jelentős. Az állami kiadások konszolidálásával pedig ez a szám 2023-ban várhatóan 61,3 százalékra csökkent.

Ezen kívül Kirgizisztán a közép-ázsiai régió egyik legszegényebb országa, ahol a szegénységi ráta fokozatosan csökken. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Developement Bank, ADB) becslései szerint Kirgizisztán lakosságának mintegy 20,1 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Azonban az országban a jövedelmi egyenlőtlenségek 2006 óta folyamatosan csökkennek, amely a munkahelyek bővülésében, a minimálbér növekedésében, a szociális támogatások rendszerének a kiterjesztésében, az iskoláztatás minőségében is megfigyelhető.

Ugyanakkor a kirgiz gazdaság számára még mindig instabilitást jelent az ország belpolitikájára jellemző bizonytalanság, társadalmi szinten pedig az etnikai megosztottság. Ehhez társul a magas szegénységi ráta is, miközben az ország gazdasága továbbra is nagymértékben függ az Oroszországból érkező „hazautalásoktól” és exporttól – különösen az aranytól – valamint a kínai gazdasági térnyeréstől.

A külpolitika terén Kirgizisztán ma finoman igyekszik navigálni Oroszország és Kína között. Míg Kirgizisztánban Oroszország jelentős politikai és részben gazdasági befolyást élvez, ezzel párhuzamosan Kínának egyre nagyobb gazdasági befolyása is kezd kialakulni az ország felett.

Veres Szabolcs

Kutató, MCC Külgazdasági Műhely