Reading time: 3 minutes

Indonéz gazdaság választások után

Összefoglaló

Az Indonéziában 2024. február 14-én lezajlott választások jelentősége a délkelet-ázsiai országban történő gazdasági folyamatok alakulása szempontjából meghatározó esemény, hiszen az elmúlt tíz év alatt Indonéziában nem csak a gazdaságfejlesztéshez szükséges stabil politikai keretek jöttek létre, hanem 2014 óta, a Joko Widowo elnöksége alatt megfogalmazott 500 milliárd dollárnyi mega beruházási program keretében jelentős fejlesztések is zajlottak az országban. A beruházások elsődleges célja az volt, hogy a gazdaság fejlődése a magasabb hozzáadott értékű termelési szegmensek irányába mozduljon el, illetve modernizálja az infrastrukturális és logisztikai szűk keresztmetszetekkel jellemezhető gazdaságot.

A feldolgozóipar fejlesztésének részleges sikerei ellenére az indonéz gazdaság fejlődésére továbbra is nagy hatással van a nemzetközi nyersanyagpiac változása, éppen ezért a következő évi növekedési előrejelzésekben bizonytalansági tényezőként az árupiaci boom fennmaradásának kérdése is szerepel. Szintén bizonytalansági faktor Kína 2024-es fejlődése, hiszen Kína a legnagyobb export és import partnere Indonéziának, és a kínai gazdaság valószínűsíthető gyengélkedésének negatív hatása lehet az indonéz gazdaságra.

Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyek egyértelműen a hosszú távú, gyors növekedést valószínűsítik úgy, hogy stabil egyensúlyi mutatók mellett az indonéz valuta árfolyama stabil marad. Ezen kívül mindenképpen érdemes kiemelni a költségvetés 2024-re tervezett alacsony hiányát (2,29%), amely az előrejelzett 5,2 százalékos növekedés mellett egy fenntartható növekedési pályát prognosztizál.

A másik olyan tényező, amely miatt úgy gondoljuk, hogy az indonéz gazdaság hosszú távú növekedési kilátása kedvező lehet az a fiatal és növekvő népesség, amely mellett a javuló foglalkoztatási mutatók szerepét is érdemes kiemelni. Bár az indonéz fiatal lakosság relatíve képzett, az oktatási és kutatási terület fejlesztése a jövőbeli növekedés tekintetében még óriási potenciált jelent.

Ehhez kapcsolódóan szintén érdemes megemlíteni az indonéz feldolgozóipar fejlesztését, amelyre jó példa a nikkel feldolgozóiparnak az elmúlt években bekövetkezett fejlődése. A határozott állami fellépés mellett, amely ebben az esetben a nikkel nyersanyagként történő exportjának megtiltását, valamint a kedvező beruházási környezet kialakítását jelenti, ezen a területen Indonéziának külföldi befektetők bevonzására is szüksége van. Utóbbi feladat nem egyszerű, hiszen a Magyarországon is tapasztalható minta szerint a politikai viták révén a korábban gazdaságfejlesztésnek tűnő feladat hirtelen geopolitikai kihívássá változik.

Moldicz Csaba

Műhelyvezető, MCC Külgazdasági Műhely

Click on the link below to access the whole paper.