Reading time: 3 minutes

Lassú növekedés és változó minták a dél-koreai gazdaságban

Összefoglaló

A dél-koreai gazdaság az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek egyik meghatározó indikátora, hogy az USA vált a koreai gazdaság legfőbb export piacává, miközben az elmúlt húsz évben Kína volt a koreai export legnagyobb piaca. Ennek a változásnak az oka az elmúlt években bekövetkezett geopolitikai átalakulásában keresendő. Ugyanis a dél-koreai gazdaságnak a kínai gazdaságról történő leválás (de-coupling) és a globális ellátási láncoknak a tudatos átalalakítása és így a Kínától való függésben lévő vélt veszélyek csökkentése (de-risking) ebben az összefüggésben is megjelenik. A kérdés természetesen az, hogy a kereskedelem eltérítésével együtt járó költségek jelentős növekedése hogyan és miként hárítható át a fogyasztókra és nem jár-e a versenyképesség hosszú távú meggyengülésével. Ezen kívül nem segítették a Kínával folytatott dél-koreai kereskedelmet az ázsiai ország által bevezett grafit, gallium és germánium export ellenőrzési rendszerek, illetve az amerikai Inflation Reduction Act intézkedései sem, amelyek korlátozzák a dél-koreai akkumulátorgyártó cégek piaci lehetőségeit.

A de-risking folyamata Dél-Korea esetében azonban nem csak Kínára vonatkozik, hanem Oroszországra is, hiszen Dél-Korea kb. 50 százalékkal csökkentette az orosz olaj importját és azt Szaúd-Arábiából, Katarból és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező kőolajjal helyettesítette, illetve jelentősen növelte az ausztrál és maláj cseppfolyós gáz behozatalát is az országba.

A másik jelentős folyamat, amit az elmúlt időszakban érdemes kiemelni a koreai gazdaságban bekövezett fejlődési trendekből, az pedig Dél-Korea hitelfelvevő országból hitelezővé történő válása. Ennek jelentősége akkor lesz különösen világos, ha visszaidézzük, hogy korábban a koreai gazdaságot éppen azért érintették különösen drámian az 1997-es ázsiai válság továbbgyűrűző hatásai, mert akkoriban a dél-koreai gazdaság növekedése elsősorban külső forrásokra épült és ezek megvonása azonnali gazdasági krízist okozott az országban.

A saját forrásokra való támaszkodás, illetve az amerikai kereslet meghatározóvá válása rövid távon egyrészt biztosabbá teszi a koreai gazdaság fejlődését, márészt pedig megfosztja a gazdaságot a kínai piac közelségéből és növekvő keresletéből származó előnyöktől. Érdemes hozzátenni, hogy az elöregedő népesség is hatást fog gyakorolni a hazai megtakartások növekedési ütemére és hosszú távon a saját forrásokra történő támaszkodás is megkérdőjeleződhet.

Moldicz Csaba

Műhelyvezető, MCC Külgazdasági Műhely